Az előző cikkben már beszéltünk róla, hogy mi a szoftver, és hogy hol találkozhatunk vele.

Csak röviden, összefoglalásként: A számítógép hardverből és szoftverből áll. Ahhoz, hogy ez a rendszer működni tudjon, kell a vas (a hardver) és a rajta futó szoftver (vagy szoftverek csoportja).

A számítógép hatékony működéséhez több úgynevezett szoftver-réteget különböztethetünk meg:

1. indítóprogram vagy alapszoftver: A gép üzemszerű működését biztosító, a felhasználó által a legkevésbé manipulálható programok. Ilyenek pl a különböző firmware-ek, illetve a számítógépünkön az alaplapi BIOS (Basic Input/Output System = alapszintű bemeneti/kimeneti rendszer). Röviden: A vasat tudják közvetlenül működtetni, de mi még nem tudjuk őket közvetlenül felhasználni.
2. rendszerszoftver vagy operációs rendszer: a gép és perifériái kommunikációját lebonyolító programok, beleértve a felhasználó oly mértékű kiszolgálását, amely lehetővé teszi a számára más szoftverek elkészítését és üzembe helyezését is. Feladata, a számítógépes rendszerben a programok végrehajtásának vezérlése. (Például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt)
3. alkalmazói szoftver vagy alkalmazás: a felhasználót a számítógép használatán túl mutató céljainak elérésében támogató specifikus program. Valamilyen konkrét feladatkör megoldására szolgál. Ezek a programok teszik a számítógépet univerzális eszközzé, hiszen ugyanaz a hardver különböző felhasználói programok használatával egészen eltérő feladatok megoldására válhat alkalmassá. Fajtái:
   
   1. szövegszerkesztő programok
   2. táblázatkezelő programok
   3. adatbázis-kezelő programok
   4. prezentációs és grafikai programok
   5. kommunikációs programok
   6. segédprogramok
   7. számítógéppel támogatott tervezés (CAD, CAM)
   8. oktató és szimulációs programok
   9. stb...
4. programfejlesztő rendszerek: valamilyen alkalmazáson belül, annak támogatását kihasználó, akár programozói ismeretek nélkül is elkészíthető programok, vagy azok a szoftvereszközök, amelyekkel a programfejlesztő mérnökök a különböző szoftvereket hozzák létre.

Most nézzünk egy példát, hogy az egész jól érthető legyen:

Amikor a szövegszerkesztő programban (alkalmazói szoftver) egy dokumentum megnyitását kezdeményezed, akkor a program ezt az igényt továbbítja az operációs rendszer (rendszerszoftver) felé. A rendszerszoftver átkódolva ugyancsak továbbadja a kérést a BIOS (alapszoftver) számára, ami a háttértár megfelelő szektoraiból kiolvassa a szükséges fájl darabjait.

A szoftvereket lehet csoportosítani az alapján is, hogy milyen kereskedelmi kategóriába esnek:

1. Kereskedelmi szoftverek: használatuk csak a megvásárlásukkal lehetséges. Példák:
   Windows XP, Microsoft Office, Kaspersky 
2. Shareware-ek: ingyenesen hozzáférhető, de egyes elemei korlátozottak. A korlátozás a következőkben nyilvánulhat meg: korlátozott futtatásszám, lekorlátozott funkciók (egyes funkciók nem használhatóak), a szoftverrel készített termék nem bocsájtható kereskedelmi forgalomba, stb. Példák: Total Commander, ACDSee
3. Adware-ek és a Spyware-ek: azaz más néven reklámprogramok és kémprogramok
4. Freeware-ek: Szerzői jog által védett szoftver, viszont ingyenesen és tetszőlegesen hosszú ideig használható. A felhasználási módja gyakran korlátozott, például otthoni, nemkereskedelmi vagy tudományos használatra.. Példák: OpenOffice, Avast, Avira, Winamp 
5. Nyílt forráskódú szoftverek: Szabadon felhasználható és módosítható szoftverek. Példák: Linux, Firefox, Google Chrome

források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver
• http://www.brody-bp.sulinet.hu/pub/2017_2018/ELM%C3%89LET/temakorok_roviditett_valtozat/szoftverek.pdf
• http://blog.namesztovszkizsolt.com/wp-content/uploads/2009/10/Szoftverismeretek.pdf